Amint arról már előadóink a november 26.-i közlekedés-szakmai rendezvényünkön előzetes tájékoztatást adtak, az év végéig folyamatosan megjelennek a közlekedési szakmát érintő új szabályozások és módosítások, melyekről - a 2016-os gazdálkodási évre történő felkészülés jegyében - részletes és azonnali tájékoztatást adunk. Jelen hírlevelünkben összefoglaló áttekintést adunk az 1560/2015. (VIII. 7.) Korm. határozatban megfogalmazott logisztikai, a közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességét javító intézkedések helyzetéről, a már elfogadott javaslatok a Magyar Közlöny 183. számában törvényi szinten is kihirdetésre kerültek.

 

1.    Belföldi napidíj. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2016. január elsejétől hatályba lépő módosítása szerint igazolás nélkül elszámolható költséga belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott..., belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg”. Feltétel, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számol el. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005 (XII.20.) Korm. rendelet szerint jelenleg a munkavállalót (gépkocsivezetőt) 6 órát meghaladó belföldi kiküldetés során átalányként legalább napi 500 Ft,- napidíj illeti meg, ez az összeg napi 3.000 Ft,-ra emelkedik a kormányrendelet módosításával (az NGM előterjesztése alapján még az idén elfogadásra kerül).

2.    Külföldi útdíj levonhatósága az iparűzési adóból. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításaként a megfizetett iparűzési adóból levonható a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj, illetve az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díj 7,5 százaléka. A külföldi használatarányos útdíj és a használati díj (matrica) után a levonás a 2016. évre megállapított adóból érvényesíthető, a belföldi használatarányos útdíj kedvezménye 2015. évben változatlanul megilleti az adóalanyokat.

3.    Haszonjárművek vagyonszerzési illetékmentessége. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékmentességet biztosít a gazdálkodó szervezetek által 2016. január 1. után beszerzett haszonjárművek - a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyergesvontató és tehergépjármű - visszterhes szerzése esetére. (a félpótkocsira nem vonatkozik ez az illetékmentesség, mert az kikerült a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alól, félpótkocsi beszerzése esetén változatlanul 22.000 Ft,- illetéket kell fizetni).

4.    Szerelvényadózás. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII törvény kiegészül az ún. „szerelvény-adóztatás”-al, mely kizárólag a nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló szerelvényre vonatkozik. Megváltozik a nyerges vontató adószámítási módja is, hiszen az adó alapja tartalmazza a vontatható össztömeget is. „Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.” Ezzel a nyerges szerelvényt üzemeltető - a félpótkocsi (már nem adótárgy) kiesésével - az új számítási módszerrel (EURO III, vagy annál magasabb besorolású nyerges vontató esetében) összességében kevesebb gépjárműadót (súlyadót) fizet, mint a jelenlegi számítás alkalmazásával, így növekszik a megtakarítás azoknál a vállalkozásoknál, amelyek több félpótkocsit tartanak üzemben, mint ahány nyerges vontatóval rendelkeznek.

5.    Külföldi illetőségű fuvarozók gépjárműadója. Szintén a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII törvény módosításaként jelent meg az adóköteles fuvarozási engedélyek tekintetében, hogy a külföldi illetőségű vontatók, tehergépjárművek után - 2016. július elsejétől - a gépjárműadót utalással kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára a gépjármű Magyarország területére való belépését megelőzően legalább 2 munkanappal. Az utalás közleményrovatában hivatkozni kell a fuvarozási engedély sorszámára, valamint a gépjármű forgalmi rendszámára.Az adó megfizetésének tényét az adózó az utalás megtörténtét bizonyító irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles magánál tartani.

6.    Közúti ellenőrzések gyorsítása. 2016. január elsejétől az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénymódosításaként, amennyiben a közúti fuvarozást végző személynél (a fuvarozott termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentummal rendelkezik) lefolytatott ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság jogszabálysértést nem állapít meg, úgy - az eljárás gyorsítása, a szállítmány mielőbbi továbbengedése érdekében - kizárólag abban az esetben kerül sor jegyzőkönyv felvételére, ha azt az érintett kifejezetten kéri.

7.    Közúti ellenőrzések egyszerűsítése. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény 108 korábbi jogszabály között módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt is. 2016. január elsejétől a közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az egyes közigazgatási bírság hatálya alá tartozó (engedélyek, menetokmányok, használatarányos útdíj meg nem fizetése) szabályszegést elkövető gépkocsivezető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell. A törvénymódosítás - a NAV ellenőrzési jogkörének kiszélesítésével - az engedély nélküli fuvarozás visszaszorítását célozza, ezáltal a NAV jogosult ellenőrzést végezni és az engedélyek meglétét, illetve helyes használatát vizsgálni az üzembentartó telephelyén, a fel-, át-, és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen is.

8.    Engedély-nyilvántartás kiegészült adatai. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2016. január elsejétől az engedély-nyilvántartás korábbi adattartalma kiegészül a közúti közlekedési előéleti pontrendszer adataival, továbbá a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokkal. A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja, feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. A nyilvántartó új adatszolgáltatási feladata azon forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve jármű hatósági jelzésnek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS II) továbbítása, amelyek elvesztését, eltulajdonítását vagy az egyéb okból történő érvénytelenítését az engedély-, illetve a járműnyilvántartásba bejegyezték, azonban az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.

9.    Kereskedelmi gázolaj jövedéki adója. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításaként 2016. január elsejétől a beszerzéskor megfizetett adóból üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként (a korábbi 11,- Ft helyett) 7,- Ft igényelhető vissza.

10. Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont. Az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvény pontosítja a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont (KKEP) fogalmát, mely: a közúti forgalomban részt vevők több szempontú ellenőrzésére szolgáló, információgyűjtő, elemező és dokumentáló rendszernek az elektronikus észlelésre szolgáló elemei és az azok rögzítésére szolgáló tartószerkezet, melyek üzemeltetését a közút kezelője végzi.

 

Joomla! hibakereső konzol

Hibák

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések